Leonce és Léna

Szigligeti Színház, Nagyvárad

színlap

A bábfigura-mintára működő szürreális mesevilág nyelve a kortárs tánc, amelynek hol ellenpontozó, hol  nyomatékosító szerepe van. A szokatlan, de befogadható és élvezhető mozgásvilág, ami jól működik, az első Leonce-Léna jelenetet például teljesen elemeli.

szaffi

Egyértelműen nem realista előadásról beszélünk. Hangsúlyosak a mozgásszínházi elemek, lényegében ezek folyamatos használata, illetve a szöveggel való szoros, azt hol felerősítő, hol átértelmező viszonya adják meg az előadás sajátos expresszionista varázsát. A jól megkoreografált mozgás és a helyenként abszurd szöveg oly módon egészítik ki egymást, hogy lényegében szinte fölöslegessé válik a szöveg mint cselekmény-előremozdító és -leíró elem.

kicsien

Ebben az előadásban létrejött végre egy olyan egységes kulcs, amelynek köszönhetően a produkción belül megszületett az a közös nyelv, melynek hiánya miatt eddig sok kritika érte a társulatot.

szűcsKati, gajaiÁgi és a többiek

Megfogott a jelmezek világa. A pasztel színű fodros ruhácskák, illetve a fekete, arany kosztümök, amelyek a fehér királyi udvarba pontosan beleillenek. Egyszerű, de mégis van benne valami elragadó, bájos. Illetve jónak tartom, hogy a mozgással és a szöveggel egybeolvadtak.

biborka

A próbafolyamat még inkább összehozta a társulat tagjait. A közös munka nem csak a próbákra korlátozódott, a díszlet-virágokat a kalákaszarű esti kocsmázások közben maguk a színészek és ismerőseik készítették el.

diményLevente

Leonce kidolgozott mozgása meggyőző, a színpadot egyedül is kitölti. Az előadás masszív pillére. 

lőrinczági

A zeneszerző, Cári Tibor maga is jelen volt a próbákon, folyamatos párbeszédet folytatva a többi alkotóval.  Az előadás elemei (a mozgás, a zene és a szöveg) egymást szülték meg: egymásra felelve, együtt alakulva, alakítva a produkciót.

baczóTünde, cáriTibor, diményLevente

A nyilvánvalóan ábrázolni kívánt bábu-lét sikeresen – és igazából kézenfekvően – jeleníthető meg a mozgás-mozgatás konvencióban, amit az első pillanatban leszögez a király játéka a bábukkal : a rongybabával  és az alattvalókkal. (Szerencsés, hogy a rendező koreográfus is egyben.) Ebben a játékban érhető tetten az  előadás elején és végén egy cseppnyi tragikum, ami kellőképpen „kihozza” a  történet alapvető groteszk „ízét”. Szomorú belegondolni, hogy az a király, aki mindenkit  irányít/mozgat (és akit mindenki lájkol) egy magatehetetlen, szerencsétlen alak, akinek a meghatározó testrésze a feneke. A boldog mesei befejezés  sem annyira felhőtlen: Leonce és Léna éppúgy a király kezében levő bábuk mozgását végzik, mint ahogy a többiek tették az elején. Épp azzá váltak, ami elől menekültek.

fanni

A „kar” jelenléte egyes jelenetekben indokolatlan. Bár olykor kétségkívül látványos, ahogy a főbb szereplők mozgását segítik (Léna erdei bolyongása), de volt tényleges funkciója?

kicsien

Sok koreográfiai elem ismétlődött ugyanabban a jelenetben. Egyből is megértem a lényeget. Vagy mindez időhúzásból származott? A zene olykor elálmosított.

biborka

Volt mozdulat (az evés egyértelmű gesztusa), amely az egész tükrében túlságosan konkrét volt, nem expresszív, inkább egyszerűségében illúzióromboló.

szűcsKati

(1) Péter, a Popó-birodalom királya túljátssza a szerepét, humoros megjelenése erőltetetté válik. (2) A bábok nem mozognak egyszerre, holott épp ez adna értelmet annak, hogy ők nem egyéniségek, hanem egy csoport, aki a király alattvalója, vélemény- és identitás nélküli tömeg. (3) Miért szarik folyton a király?

lőrinczági

A költői képekben bővelkedő büchneri szöveg amúgy sem könnyen követhető...  Az alaposan megkoreografált mozgás, amely kétségtelenül lenyűgöző, a színészek számára pedig láthatóan és sajnos hallhatóan is megerőltető, annyira magával ragadja az elkalandozásra amúgy is hajlamos figyelmet, hogy abból már az elemi ok-okozati összefüggések követésére sem futja. Lásd pl. Valerio örvénylő, ugrabugra mozdulatsorait. (Kevésbé szerencsés, hogy a koreográfus egyben a rendező is.) Egészen jól működik viszont a szöveg nem értelemszerű tagolása Léna első megjelenésének alkalmával – nyilván itt szándékos. 

fanni

Az udvari robot-baba-nép nagyon szépen énekel, be is illeszkedik az ének Leonce és Léna világába, de nekem a dalszövegek (magyarul) irritálóan hatnak. Egyébként – bár nyilván a túlzás a rendező célja is –  a dalocskák, a dallamos szössszenetek vagy az artikulálásra hajazó mozgás néha sok.

szaffi

Léna rózsaszín jelmeze őrzi azt a sztereotípiát, amely szerint a lányok színe a rózsaszín. Kérdés marad számomra, hogy milyen jelentősége van ennek az előadásban.

lőrinczági

Valamiért az az érzésem, hogy a rendező látta a Wilson-rendezte Leonce és Lénát... / A maszkok használata az utolsó jelenetben, a meseszerű jelmez és az erős, porcelán-baba smink valamint a kar mozgása is akaratlanul is ezt juttatja az eszembe. 

szaffi, kicsien

Miért viseltek a szolgák barna pilóta sisakot? Értem, hogy mindegyik ugyanolyat viselt, de miért pont ezt? Vagy nem kell mindent értenie a nézőnek, hagynunk kell néha, hogy a benyomás hasson?

biborka

A tánc – jellegéből fakadóan – képes az érzelmek nagyon széles skáláját kifejezni. De vajon képes-e filozófiai, gondolati tartalmakat közvetíteni?

szűcsKati

A hat emberméretű mozgatható díszletelem-doboz hol hegy-völgy, amin át vándorol Leonce és Valerio, hol szikla, amiről a mélybe akarja vetni magát az újdonsült szerelmes. Az átrendezés függvényében más és más szerepük van, ami a használat során többnyire egyértelművé vagy legalábbis érthetővé válik. Kivéve az eredeti függőleges állapotukat... Azt nem értem.

fanni

A mostanában született Leonce-ok vajon miért a mozgásban keresik a választ, vajon Büchner szövege irányít erre vagy ez csak egy hullám?!

bréka